Az energianád trópusi, szubtrópusi növény, származási helye Ázsia. A 90-es években kezdtek vele foglalkozni Európában. Az energianád és egyéb energianövények a fosszilis energiahordozók kiváltása miatt váltak újra érdekessé, illetve hazánk is vállalta CO2 kibocsátásának csökkentését, és ez szintén a megújuló energiaforrások felé fordulást helyezi előtérbe. A Miscanthus az elmúlt 20 év alatt alkalmazkodott az Európai klímához. Elsősorban hőelőállításra (fűtésre) a legmegfelelőbb. Az egyik nagy előnye, hogy az égetési tulajdonságai, vagyis az energiatartalom, a keletkező hamu mennyisége, és a hamu olvadáspontja közelebb állnak a fásszáruakéhoz, ezért a nagyerőművi blokkokban sem jelentkezik az a probléma ami az energiafűvel volt. (Az energiafű hátránya az, hogy a nagy növekedés érdekében olyan vegyi anyagokat hasznosít, melyek eltüzeléskor károsítják azokat a berendezéseket melyben eltüzelik őket, valamint környezetre káros agyagokat bocsátanak ki égésük során. E két ok miatt nem terjedt még el ipari méretű felhasználása.) A nádnál viszont nincs ilyen probléma. Tüzeléstechnikai szempontból jó anyagnak mondhatjuk. Az energiatartalom kb. 17-18 MJ kilogrammonként. Egy köbméter gázt két kilogramm náddal lehet kiváltani. Háztartásban, cserépkályhában brikett formájában tüzelhető el, de a gáznál megszokott automatizált, kényelmes működést is meg lehet oldani, hiszen pelletálható, így pelletkazánban felhasználható. Itt ugyanúgy megvan a hőszabályozás lehetősége, és az adagolás is lehet teljesen automatikus.

B.A.